Százféle irányból
zúdítják ránk az információt, hogy bizony már csak pár nap és itt az elnökválasztás.
Pár ember számára feleslegesnek tűnhet ennyire „verni a kolompot”, ennek
ellenére fontosnak tartom, hogy én is hozzájáruljak a buzdításhoz, és blogomon
keresztül szeretném felhívni a figyelmet az esemény fontosságára. Sajnos
szükséges, mivel egyre kevesebben érzik át a szavazás súlyát és jelentőségét.
Szavazni fontos, mert ezzel fejezhetjük ki véleményünket, és szólhatunk bele a
körülöttünk zajló politikai eseményekbe, döntésekbe. Közhelynek tűnhet, de
valóban birtokunkban áll változtatni a jelenlegi helyzeten, vagy pedig
fenntartani azt. Feleslegesnek tartani saját szavazatunkat, mondván „úgysincs
súlya” nagy badarság. Minden egyes szavazat számít, melynek értéke nem csak
számokban mérhető. A szavazat igazi értéke abban rejlik, hogy véleményünket nem
csak egy kávéházi beszélgetés alkalmával adjuk a világ tudtára, hanem hivatalos
keretek közt is, és a legfontosabb, hogy meggyőződésből. Nem is egy komplikált
eljárásról van szó, nem kell több száz papírt kitölteni, kérvényt írni, napokat
utazni, mondhatjuk úgy is, hogy a szavazás lehetőségét tálcán kínálják nekünk.
A szavazóurnákhoz való eljutás nem tart tovább egy egyszerű szombati
bevásárlásnál vagy pedig kutyasétáltatásnál. Ezért álszentségnek tartom azt, ha
valaki azzal akarja mentegetni magát, hogy a szavazás igenis időigényes és
macerás dolog. Talán túl kényelmesek vagyunk, és lehet, hogy jelentéktelen
dolognak tartjuk az egészet, de mégis csak kötelességeink közé tartozik ez a
fajta megnyilvánulás is. Léteznek országok, ahol egyenesen kötelező a szavazás,
ezt a hozzáállást, nem tagadom, Szlovákiában is nagy örömmel fogadnám.
Ébresztő emberek!
Rólunk és felettünk esnek a döntések, ne legyünk lusták karikázni vagy akárcsak
egy üres borítékot dobni az urnába (már azzal is többet teszünk).
Bárkire is adjuk
szavazatunkat, tegyük azt meggyőződésből, komolyan vessük össze a
lehetőségeket, és ne csak a szép plakátok és ígéretek alapján. Ne legyünk rest
utánajárni az egyes jelöltek eddigi életútjának, múltjának. Én bátran kijelentem,
így ország-világ előtt, ezzel is kifejezve támogatásomat (remélem a kedves
olvasó nem haragszik meg őszinteségemért), hogy idén Bárdos Gyulára szavazok. Nem
fűzök hozzá kommentárt, nem is akarok senkit rávenni vagy vezetni semmire. Örömmel
fogom a borítékot az urnába dobni, mert jó dolog olyan jelöltre szavazni, aki
komolyan meggyőzött. Jó érzés!
Tehát ne keressük
a kifogásokat, hanem kapjuk magunkhoz személyigazolványukat március 15-én, és
irány a szavazókörzetünk!
Merjünk nagyok
lenni, és ne csak elméletileg!
