Szavazni igenis kell!

Százféle irányból zúdítják ránk az információt, hogy bizony már csak pár nap és itt az elnökválasztás. Pár ember számára feleslegesnek tűnhet ennyire „verni a kolompot”, ennek ellenére fontosnak tartom, hogy én is hozzájáruljak a buzdításhoz, és blogomon keresztül szeretném felhívni a figyelmet az esemény fontosságára. Sajnos szükséges, mivel egyre kevesebben érzik át a szavazás súlyát és jelentőségét. 

Szavazni fontos, mert ezzel fejezhetjük ki véleményünket, és szólhatunk bele a körülöttünk zajló politikai eseményekbe, döntésekbe. Közhelynek tűnhet, de valóban birtokunkban áll változtatni a jelenlegi helyzeten, vagy pedig fenntartani azt. Feleslegesnek tartani saját szavazatunkat, mondván „úgysincs súlya” nagy badarság. Minden egyes szavazat számít, melynek értéke nem csak számokban mérhető. A szavazat igazi értéke abban rejlik, hogy véleményünket nem csak egy kávéházi beszélgetés alkalmával adjuk a világ tudtára, hanem hivatalos keretek közt is, és a legfontosabb, hogy meggyőződésből. Nem is egy komplikált eljárásról van szó, nem kell több száz papírt kitölteni, kérvényt írni, napokat utazni, mondhatjuk úgy is, hogy a szavazás lehetőségét tálcán kínálják nekünk. A szavazóurnákhoz való eljutás nem tart tovább egy egyszerű szombati bevásárlásnál vagy pedig kutyasétáltatásnál. Ezért álszentségnek tartom azt, ha valaki azzal akarja mentegetni magát, hogy a szavazás igenis időigényes és macerás dolog. Talán túl kényelmesek vagyunk, és lehet, hogy jelentéktelen dolognak tartjuk az egészet, de mégis csak kötelességeink közé tartozik ez a fajta megnyilvánulás is. Léteznek országok, ahol egyenesen kötelező a szavazás, ezt a hozzáállást, nem tagadom, Szlovákiában is nagy örömmel fogadnám.

Ébresztő emberek! Rólunk és felettünk esnek a döntések, ne legyünk lusták karikázni vagy akárcsak egy üres borítékot dobni az urnába (már azzal is többet teszünk).

Bárkire is adjuk szavazatunkat, tegyük azt meggyőződésből, komolyan vessük össze a lehetőségeket, és ne csak a szép plakátok és ígéretek alapján. Ne legyünk rest utánajárni az egyes jelöltek eddigi életútjának, múltjának. Én bátran kijelentem, így ország-világ előtt, ezzel is kifejezve támogatásomat (remélem a kedves olvasó nem haragszik meg őszinteségemért), hogy idén Bárdos Gyulára szavazok. Nem fűzök hozzá kommentárt, nem is akarok senkit rávenni vagy vezetni semmire. Örömmel fogom a borítékot az urnába dobni, mert jó dolog olyan jelöltre szavazni, aki komolyan meggyőzött. Jó érzés!

Tehát ne keressük a kifogásokat, hanem kapjuk magunkhoz személyigazolványukat március 15-én, és irány a szavazókörzetünk!

Merjünk nagyok lenni, és ne csak elméletileg! 

Tovább

Parlamenti választások 2012

Egy kicsivel a választások után már mindenkinek világos lehet, hogy bekövetkezett az, amitől talán sokan féltek is. A parlamenti választások győztese egyértelműen a SMER szlovák párt lett. A szavazatok közel felét, 45%-át tudhatja magának. A második helyen a KDH áll (8,8%) amivel igazolódtak azok az előrejelzések, miszerint a KDH átveszi az SDKÚ vezető szerepét a jobboldalban. Nagyobb meglepetéssel szolgált viszont az OĽaNO vagyis az Egyszerű Emberek pártja, amely hasonlóan a SaS-hoz (2010-ben) friss pártként előkelő bronzérmes lett 8,4%-al.

Negyedik helyen a Híd végzett (6,7%), mint az egyedüli magyar jellegű párt. Az MKP sajnos nem került be a parlamentbe, a 4,7% sajnos nem volt elegendő. Sajnálatos hír ez, mivel így a Magyar Koalíció Pártja már másodjára nem tudta átlépni a 5%-os küszöböt, és ez bizony komoly dilemma. Kérdéses, hogy a következő választásoknál mennyire lehetnek ezek után ütőképesek. Ez viszont egy intő jel, hogy ha a magyarság kétfelé húz, nem lehet erős kisebbség itt Szlovákiában, amire viszont az elkövetkező 4 évben szükségünk lesz. Mivel a mondás is úgy szól: “Más kárán tanul az okos, a buta a sajátján.” nehéz eldönteni, hogy pontosan hova is soroljam magunkat. Kíváncsi tekintetem pedig a Híd felé fordítom és kíváncsian várom, kormányra lépne-e a SMER-rel.

A jobboldal eddigi két legerősebb pártja viszont nem nagyon remekelt. Nem sokon múlott, hogy 5% alá vagy fölé esnek. Természetesen az SDKÚ eseténél egyértelmű, hogy ehhez a Gorilla is hozzásegített. A pártok többségénél a pártvezető kapta a legtöbb szavazatot, kivétel az SDKÚ és a KDH. Az SDKÚ-nál egyértelműen látszik, hogy a párt szavazói már nem annyira szívesen látnák Dzurindát a politikában és bizalommal inkább Lucia Žitňanská felé fordulnak. Természetesen itt egy olyan pártról beszélünk, ahol a vérfrissítést halogatják, és ha tegnap elkezdték volna, már akkor is késő lenne. Dzurinda pedig nem képes beletörődni abba, hogy át kell adnia a helyét a következő generációnak. Radičovát sikerült kitúrnia és az olcsó támadásaival meggyengítenie, kérdéses Žitňanskánál beválnak-e ezek a cselek. Következő ékes példája, mi történik, ha a választópolgárokat választás elé állítják a SaS. Az előző választásoknál az Egyszerű emberek és a SaS egy listán indult vagyis a “szakadásnál” jól láthatóan a SaS húzta a rövidebbet. Kár értük…

Nem meglepően kikerült a szórásból az SNS és ismételten a HZDS és a friss vonalból a 99%. Ez utóbbin talán kicsit meglepődhettünk, mivel az alig 2% azért nagyban eltér a beharangozott 6-7%-tól. Talán nem is baj, hisz ez a párt eleve saját alaptőkéjét sem tudja semmilyen módon igazolni, így számomra nem egy komoly párt már így a kezdetek kezdete előtt.

A választások így összegezve nem voltak meglepőek (habár a SaS 5,88% azért hervasztó). A Smer pedig végre odakerült, hogy egyedül kormányt állítson alakítson. Az előzetes kijelentések alapján nem kívánnak senkivel kormányra lépni, és ha valaki szeretne is, annak teljes mértékben a Smer programját kell támogatnia, ezzel világossá is vált, milyen erőmegosztásban gondolkozik. Mindenesetre jó lecke lesz az elkövetkező 4 év sok polgár, csoport és kisebbség számára. Kíváncsian várom, mi újat tud mutatni Fico vagy akárki más még ebben az országban.

Akárhogy is lesz, egy hozzáfűzni valóm van csak a Tízparancsolatra hivatkozva, még pedig: VIII. Ne lopj.

Tovább